Az acélszerkezetek olyan előnyöket kínálnak, mint a nagy szilárdság, a könnyű súly és a rövid építési idő. Azonban az elemeknek való hosszú távú expozíció A következők az acélszerkezet karbantartásának és gondozásának kulcsfontosságú pontjai:
I. Napi ellenőrzés és felügyelet
1. Megjelenés ellenőrzése
Gyakoriság: Legalább évente átfogó ellenőrzést kell végezni, a zord időjárás (például tájfunok, heves esőzések és nagy hóesés) után pedig speciális ellenőrzésekre van szükség.
Főbb pontok: Ellenőrizze, hogy nincs-e rozsda, bevonatveszteség, deformáció (például hajlítás, csavarodás) vagy repedések az alkatrészek felületén. Ellenőrizze, hogy nincsenek-e laza, törött vagy korrodált kötések (hegesztések, csavarok és szegecsek). Ellenőrizze a csapágyak és a tartórendszerek elmozdulását, sérülését vagy meghibásodását. Ellenőrizze, hogy nincs-e szivárgás a tetőn és a falakon, és nincs-e eltömődés a vízelvezető rendszerekben.
2. Strukturális teljesítményfigyelés
A kritikus acélszerkezetek (például hidak és{0}}magas épületek) esetében rendszeres megfigyelés végezhető: Feszültségfigyelés: A nyúlásmérőket az alkatrészek túlzott igénybevételének kimutatására használják. Deformációfigyelés: A függőleges és az elhajlás mérésére mérőállomásokat és szinteket használnak. Rezgésfigyelés: Értékelje a szerkezeti dinamikus teljesítményt és azonosítsa a rezonanciakockázatokat.
II. Korrózió megelőzés
Az acélszerkezetek korróziója a leggyakoribb tartóssági probléma. A védelmi lehetőségeket a környezeti feltételek (például páratartalom, sópermet és vegyi korrózió) alapján kell kiválasztani.
1. Felülettisztítás
Rozsda eltávolítása: Enyhe rozsda esetén kézzel távolítsa el a rozsdát csiszolópapírral vagy drótkefével, vagy polírozza le elektromos szerszámmal. Erős rozsda esetén alaposan távolítsa el a rozsdaréteget és a régi bevonatot homokfúvással (kvarchomok vagy acélsörét) vagy szemcseszórás segítségével, hogy elérje az Sa2.5 szabványt (közel fehér, maradék rozsda 5%-nál kevesebb vagy azzal egyenlő).
Fertőtlenítés: Távolítsa el a felületi olajat és port oldószerekkel (például etanollal vagy acetonnal).
2. Festékvédelem
Alapozó: Válasszon erős korrózióálló bevonatot, például cink-dús alapozót (a cinktartalom legfeljebb 80%, alkalmas légköri környezetre) vagy epoxi alapozót (vegyszerálló, ipari környezetre alkalmas). Száraz rétegvastagság: nagyobb vagy egyenlő, mint 60 μm általános acélszerkezeteknél és nagyobb vagy egyenlő, mint 80 μm erősen korrozív környezetekben (például tengerparti területeken és vegyi feldolgozó zónákban).
Közbenső bevonat: Növeli a bevonat vastagságát és a tapadást. Epoxi csillámos vas közbenső bevonatot gyakran használnak, 100 μm vagy annál nagyobb száraz rétegvastagsággal.
Fedőlakk: Dekoratív és időjárásálló. Az opciók közé tartozik az akril fedőbevonat, a poliuretán fedőbevonat vagy a fluorkarbon festék (az optimális időjárásállóság érdekében, igényes alkalmazásokhoz). Száraz rétegvastagság 40 μm vagy annál nagyobb.
Újrafestési periódus: Normál környezetben 5-8 évente, erősen korrozív környezetben pedig 3-5 évente. A bevonat sérüléseit (például hólyagosodást vagy hámlást) azonnal meg kell javítani.
III. Csatlakozás karbantartása
1. Hegesztés ellenőrzése és javítása
Használjon ultrahangos vagy mágneses részecskevizsgálatot a hegesztési varratok belső hibáinak ellenőrzésére. A felületi repedések polírozhatók, majd javíthatók. A belső hibák szakszerű értékelést és utólagos kezelést igényelnek.
Javítás után vigyen fel újra{0}}korróziógátló festéket.
2. Csavarok karbantartása
Nagy{0}}szilárdságú csavarok: Rendszeresen ellenőrizze az előfeszítést. Az esetleges meglazulásokat nyomatékkulccsal újra meg kell -húzni a tervezési követelményeknek megfelelően. A törött csavarokat ki kell cserélni.
Szokásos csavarok: Ellenőrizze a rozsdásodást és a hiányzó csavarokat, cserélje ki a sérült csavarokat, és ha szükséges, alkalmazzon kilazulásgátló intézkedéseket (például rugós alátéteket és -lazulásgátló ragasztót).
IV. Szerkezeti deformáció és sérülések kezelése
1. Deformációkorrekció
Kisebb deformáció (például hajlított alkatrészek): Használjon mechanikai korrekciót (emelők, rugóstagok) vagy lángkorrekciót (helyi fűtés, majd lehűlés és zsugorodás).
Súlyos deformáció: Távolítsa el a terhelést és javítsa meg megerősítéssel vagy alkatrészcserével.
2. Repedéskezelés
Felületi repedések: Hozzon létre egy "V"-alakú hornyot a repedés mentén, töltse fel epoxihabarccsal vagy hegesztéssel, majd alkalmazzon korróziógátló-kezelést.
Átmenő-repedés: elemezze az okot (például túlzott terhelés, szerkezeti hibák), és szükség lehet további acéllemezekkel vagy szénszálas kendővel történő megerősítésre.
V. Környezet és terheléskezelés
1. Környezetvédelem
Vízszigetelés és vízelvezetés: Rendszeresen tisztítsa meg a tető ereszcsatornáit és ereszcsatornáit, és javítsa ki a szivárgásokat. A föld alatti acélszerkezeteket nedvességálló-réteggel kell védeni, hogy megakadályozzuk a víz felhalmozódását.
Tűzvédelem: A tűzvédelmi követelményeket támasztó acélszerkezeteknél (például sokemeletes épületeknél és középületeknél) ellenőrizze, hogy a tűzgátló bevonat nem hámlik-e, és győződjön meg arról, hogy a vastagság megfelel a szabványoknak, majd azonnal vigye fel újra.
Ütközésvédelem: Szereljen fel ütközésgátló korlátokat- vagy figyelmeztető táblákat olyan acéloszlopokra, amelyek hajlamosak a járművek és berendezések ütközésére (például gyári oszlopokra és hídpillérekre).
2. Terhelésvezérlés
Szigorúan tilos a szerkezetek használatának jogosulatlan megváltoztatása vagy túlterhelés (például berendezések kiegészítése vagy nehéz tárgyak egymásra rakása a tetőre). A szükséges változtatásokat szerkezeti ellenőrzésnek kell alávetni.
Rendszeresen mérje fel a teherhordó alkatrészek-terhelési állapotát, például a daru gerendáit és a platformokat, hogy elkerülje a kifáradás okozta károkat.
VI. Hozzon létre karbantartási fájlokat
Jegyezze fel az egyes ellenőrzések és karbantartások idejét, tartalmát, megállapításait és eredményeit, és hozzon létre egy fájlt.
A fájlnak tartalmaznia kell a szerkezeti tervrajzokat, az anyagvizsgálati jelentéseket, a korábbi karbantartási feljegyzéseket, a megfigyelési adatokat stb., hogy megkönnyítse a szerkezeti teljesítményváltozások nyomon követését és elemzését.
VII. Karbantartás speciális forgatókönyvekben
1. Tengerparti területek:
A magas sótartalmú környezet felgyorsítja a korróziót. Ezért időjárásálló acél (például Q355NH) vagy fokozott korróziógátló bevonatok (például a cinkbevonat vastagságának növelése vagy epoxi kőszénkátrány festék használata) szükségesek. Az ellenőrzési ciklust le kell rövidíteni (évente kétszer).
2. Ipari üzemek (korrozív közegnek kitéve):
A kémiai korrózió (például savak és lúgok) megelőzése érdekében speciális védelmi intézkedéseket kell alkalmazni, például üvegszállal megerősített műanyagokat és poliurea bevonatokat. A maró port és folyadékokat rendszeresen meg kell tisztítani.
3. Szabadtéri-acélszerkezetek (például hidak és tornyok):
Összpontosítson az illesztések rozsdásodási és kifáradási repedéseinek vizsgálatára. Kerülje az acélra káros vegyszerek használatát a téli jégtelenítés során-.
Összegzés
Az acélszerkezetek karbantartása során be kell tartani az "első a megelőzés, a megelőzés és az ellenőrzés kombinálása" elvét. A rendszeres ellenőrzések, a hibák időben történő javítása és a megfelelő karbantartási intézkedések hatékonyan meghosszabbíthatják a szerkezet élettartamát és biztosíthatják a biztonságot. Komplex vagy nagyméretű acélszerkezetek esetén ajánlatos egy professzionális ellenőrző ügynökséget megbízni egy személyre szabott karbantartási terv elkészítésével, és a munkálatok elvégzését minősített személyzettel.
